Szemlencse luxatio

A szemlencse egy kettősen domború optikai lencse. Legkülső rétege a lencsetok, ezt követi a kéregállomány, majd pedig a lencsemag. A lencse rugalmasságának köszönhetően képes domborúságát változtatni, ezáltal közel és távolra nézéskor a fényt a retina megfelelő pontjára fókuszálni. A szemlencsét függesztő rostok tartják stabil helyzetben. Abban az esetben beszélünk lencse luxatioról, amikor a függesztő rostok részben elszakadnak, és a lencse kibillen helyzetéből szubluxatioról, amennyiben az összes elszakad luxatioról beszélünk.

A fejmozgatása során a függesztő rostok tartják helyzetben a lencsét. A normál erősségű rostokat ez a folyamatos mozgás nem károsítja, azonban az öröklötten gyenge rostok közül a mozgás során folyamatosan elszakad pár darab. Ahogy egyre több és több rost elszakad, a lencse egyre erősebben mozog és még több rost elszakad, míg végül az egész lencse leszakad a helyéről. A leszakadt lencse ezután vagy a pupilla elé kerül (anterior lencse luxatio), vagy az üvegtestbe jut (posterior lencse luxatio).

 

Amennyiben a lencse a pupilla elé kerül, a szaruhártya belső felszínét irritálni kezdi, és beszűkíti vagy akár teljesen el is zárhatja a csarnokzugot, melynek következtében megemelkedik a szemnyomás és másodlagos glaukóma alakul ki. A magas szemnyomás következtében a szem minden struktúrája károsodik. Hosszabb ideje fennálló anterior luxatio esetén a szaruhártya véglegesen elszürkülhet, vagy szaruhártya fekély alakulhat ki. Szintén gyakori következménye a lencse luxatiónak a retinaleválás.

 

 
Kialakulásának oka:

Sok esetben a lencseluxatió hátterében genetikai hajlam áll (német juhászkutya, border collie, spániel, tacskó és a legtöbb terrier fajta). Ebben az esetben a lencseficam előbb utóbb mindkét szemen kialakul. De állhat hátterében más szemészeti megbetegedés is, mint például a glaukóma vagy más néven zöldhályog, szürkehályog vagy gyulladás. Szintén bekövetkezhet a lencse leszakadása valamilyen erős, a fejet ért trauma hatására.