Oltások

Ajánlott oltási program

Kölyökkutya:
8 hetes (2 hónapos): Parvovírusos bélgyulladás elleni védőoltás
10 hetes: kombinált oltás I.
12 hetes (3 hónapos): kobinált oltás II.
14 hetes: kombinált oltás III.
16 hetes (4 hónapos): veszettség elleni oltás I.
Szükség esetén kennel köhögés elleni védőoltás
10 hónapos: veszettség elleni védőoltás II.
10 hónapos: kombinált oltás IV.
Ezután már csak évente egyszeri alkalommal van szükség a kombinált és a veszettség oltások beadására.

Kölyökmacska:
8 hetes (2 hónapos): macska kombinált oltás I.
10 hetes: macska leukózis elleni oltás I.
12 hetes (3 hónapos): macska kombinált oltás II.
14 hetes: macska leukózis elleni oltás II.
16 hetes (4 hónapos): veszettség elleni oltás
18 hetes: fertőző hashártyagyulladás elleni vakcina I.
21 hetes: fertőző hashártyagyulladás elleni vakcina II.
Szükség esetén Microsporiasis elleni védőoltás
Ezután már csak évente egyszeri alkalommal van szükség a kombinált és a veszettség oltások beadására.

 

 

További ajánlott oltások

 

  • Lyme kór elleni vakcina
  • Corona vírus okozta bélgyulladás elleni vakcina
A vakcinák közül csak a veszettség elleni oltás kötelező, az elsőt három és négy hónapos kora között kell megkapnia, majd a másodikat hat hónap elteltével, ezután évenkénti ismétlés szükséges. Kötelező továbbá minden kutya microchip-es megjelölése négy hónapos koráig. A többi oltás is erősen ajánlott, hiszen nagyon súlyos megbetegedést, sőt akár elhullást okozhat.
Nagyon ritkán a vakcinák allergiás reakciót okozhatnak, ekkor az állat pofája, feje megduzzadhat, bőrén csalánkiütések jelenhetnek meg. Ebben a esetben lehetséges forduljunk állatorvoshoz, ha ez nem lehetséges akkor az állattal itassunk kalcium pezsgőtablettát vagy kalcium injekciót.
Parvovírus

 

 

Kutyák parvovírus okozta bélgyulladása:

A betegséget a legkisebb és legegyszerűbb vírusok közé tartozó kutyaparvovírus okozza (CPV-2).
Ezek a vírusok szélsőséges környezeti viszonyok között is képesek fennmaradni és fertőtlenítőszerekkel szemben is nagyon ellenállóak.

Előfordulhat minden fajtájú és korú kutyában, mégis leggyakrabban 8 hetes és 6 hónapos kor közötti egyedekben kerül megállapításra.

A beteg kutyák bélsarukkal nagy mennyiségben ürítik a vírust, amely így kutyáról kutyára, összezárt helyen (kiállítás, verseny, panzió, állatkórház) fokozottan, valamint különféle ragályfogó tárgyakkal (ketrec, szerszám, stb.) gyorsan terjed.

A kiskutya szájon át felveszi a vírust és fertőződnek a garat nyirokszervei. Innen a vírus betör a véráramba, megjelenik a kórokozó a mandulákban, a torok körüli- és bélfodri nyirokcsomókban. A bélbolyhok tönkremennek, a vérerek áteresztő képessége fokozódik, a fehérvérsejtek száma megfogyatkozik a keringő vérben és a véralvadás is zavart szenved. Mindez pedig súlyos hasmenéshez vezet.

Kölyökkutyákban a vírus a szívizomsejtekben is szaporodik, ezzel magyarázható olykor a kiskutyák hirtelen szívhalála!

A fertőződést követő 3-4 nap múlva már ürül is a vírus és ez eltart aztán 2-3 hétig.

A bevezető tünetek általánosak, levertség, étvágytalanság, láz, majd hamarosan jelentkezik az öklendezés, hányás és a híg, véres hasmenés, ezek következtében pedig súlyos kiszáradás.

Előfordulnak túlheveny esetek, amikor az állatok a tünetek megjelenését követően 2-3 nap múlva rögtön el is pusztulnak!

A szövődményként még tüdőgyulladás is jelentkezhet, ami a hányás aspirációjának következménye.

LEGFONTOSABB MEGELŐZÉSI LEHETŐSÉG A VAKCINÁZÁS!

Várunk minden kölyök kutyust szeretettel, akik még nem estek át ezen az oltáson!

Szopornyica

Az évente 1x szükséges kombinált oltással megvédheted Kedvencedet számos betegségtől!

Ilyen például a szopornyica:

Az egyik legismertebb és legrettegettebb, kutyákat (és rokonaikat) sújtó, sokszor halálos kimenetelű, fertőző betegség. Okozója a CDV Morbillivírus, amely iránt minden fajtájú és korú kutya fogékony!!!
Ha a kutya túl is éli a fertőzést, komoly szövődmények maradnak vissza!!!

A szopornyica fertőződés kutyáról kutyára terjed, de nem megfelelő körültekintéssel az ember is átviheti egyik állatról a másikra. A beteg kutya vizeletével, orrváladékával, bélsarával üríti a vírust, ami közvetlen kontaktussal, vagy ivóvízbe, takarmányra, különböző eszközökre kerülve közvetve is fertőzi négylábú barátunkat.

A fertőződést követő 4-8 nap elteltével jelentkeznek a kínzó tünetek.

Ahogy a vírus szaporodni kezd a szervezetben, jelentkezik a magas láz, majd 1-2 nap elteltével az étvágytalanság, felső légutak hurutos gyulladása, a kutyák orrából és szeméből savós-nyálkás váladék szivárog, a kutyák szörtyögve lélegeznek, bakterialis felülfertőződéssel pedig tüdőgyulladás alakul ki. Gyakori tünet a kötőhártya-, olykor a szaruhártya gyulladásos elfajulása is, amely aztán szaruhártya homályához, kifekélyesedéséhez vezethet.

Az emésztőcső nyálkahártyája is megbetegszik, ezért jellemző a hányás, hasmenés.

Szopornyicás megbetegedéskor a központi idegrendszer is érintett. Enyhe esetben általános tompultság, súlyosabb esetben rángógörcsök, mozgászavarok és bénulások is kialakulhatnak, amelyek sajnos a kutya gyógyulása esetén szaglási-, mozgásszervi zavarok formájában visszamaradhatnak.

Bizonyos esetekben a bőr megbetegedése is előfordul. Ilyenkor rendszerint a has alján, a combok belső felületén, külső hallójárat bőrén piros foltok, lencsényi hólyagok képződnek, amelyek váladéka pörkké szárad be. Elhúzódó esetekben a talppárnák és az orrtükör bőrének megvastagodása alakul ki, valamint a fogzománc fejlődési rendellenessége figyelhető meg.

Vemhes kutyák elvetélhetnek. A betegséget átvészelt szukák kölykei életük első 6-12 hetében ellenállóak a fertőzéssel szemben, mert az anyatejből ellenanyaghoz jutnak, azonban később újra fertőződhetnek, többéves kutyák is megbetegedhetnek szopornyicában.

A beteg kutyák mintegy 1/3-a elpusztul, akár a leggondosabb gyógykezelés mellett is.

Pontos diagnózis felállításához a vírus kimutatására van szükség.

LÉGY FELELŐSSÉGTELJES GAZDI! ÉVENTE EGYETLEN KOMBINÁLT OLTÁSSAL MEGKÍMÉLHETED KUTYUSODAT ETTŐL A SZÖRNYŰ ÉS SOK ESETBEN VÉGZETES BETEGSÉGTŐL!

Fertőző májgyulladás (Rubarth kór)

Kék szem betegség

A fertőző májgyulladás egy igen veszélyes Adenovírus (ICH) okozta megbetegedés, amely leginkább a 3-12 hónapos kor közötti kutyaféléket veszélyezteti, de bármilyen korú kutyát megbetegíthet.

A beteg állatok elsősorban vizeletükkel ürítik a vírust, de a betegség terjedhet érintkezés, nyál és ragályfogó tárgyak útján is. A beteg állat vizelete még több hónappal a felépülés után is fertőzhet!!!

Ha a vírus bekerül a szervezetbe, 2-5 nap múlva jelentkezik a 41 °C-os láz, étvágytalanság, elesettség, hányás és fokozott szomjúságérzet. A vírus vérér károsító hatása miatt vérzések jelennek meg a száj nyálkahártyáján, véres lehet a bélsár és a vizelet, valamint testszerte ödémák alakulnak ki a bőrben a fejen, nyakon és a has alján.
A vírus a szem szaruhártyasejtjeiben hámkárosodást idézhet elő, ilyenkor a szaruhártya szürkéskékre színeződik, innen a “kékszem” betegség elnevezés.

Károsodik a máj, így sárgaság alakul ki, de agyvelőgyulladás is kialakulhat.
Ritkábban légzőszervi tünetek is lehetnek (orrfolyás, könnyezés).

A betegség olykor egyenesen drámai lefolyású, a fiatal kutyák egyik óráról a másikra elpusztulnak, de még a felnőtt ebek is 1-2 napon belül belehalnak a fertőzésbe!!!

Az éves kombinált oltással Te is megvédheted kedvencedet ettől a súlyos betegségtől!

Leptospirózis

 

A leptospirózis baktériumos eredetű megbetegedés, amely több állatfajt és AZ EMBERT IS érinti világszerte. A legszélesebb körben előforduló, állatról emberre terjedő betegségként tartják számon.

Számos leptospira faj létezik, ezek közül a kutyákat a Leptospira canicola és a Leptospira icterohemorrhagiae fertőzi meg legtöbbször.

A fertőzés forrása leggyakrabban a rágcsálók vizeletével szennyezett szemét, hulladék, de a baktériumok a vékonyabb, vagy sérült bőrön át is bejuthatnak a szervezetbe, így a kutyák a fertőzött vízben való úszás során, pocsolyákból, vagy akár talajjal, takarmánnyal, alommal, vagy más tárgyakkal való érintkezést követően is fertőződhetnek.

A betegség tünetei a fertőzés után 4-12 nappal jelentkeznek:

A vérzéses forma esetén magas láz, elesettség, étvágytalanság tapasztalható, és a szájban, a szemgolyó fehér részében számos apró vérzés látható. Emellett véres hasmenés és hányás is jelentkezik. A betegségnek e típusa gyakran végzetes kimenetelű.

A sárgasággal járó forma gyakran a vérzéses formára jellemző tünetekkel kezdődik, majd a szem és a száj nyálkahártyája, de még a bőr is sárgás színűvé válik.

A harmadik forma során jellemzően a vesék károsodnak. A kutya nagyon elesett, étvágytalan és hányhat is. Gyakori a bűzös szájszag, valamint a nyelven fekélyek alakulnak ki. Fokozott vízivás és vizeletürítés, véres vizelet, hasi fájdalom is megfigyelhető a beteg kutyákon. Ha a kutya átvészeli a betegségnek ezt a heveny formáját, szövődményként gyakran jelentkezik a vesék maradandó károsodása, ami miatt idült veseelégtelenség alakulhat ki a későbbiekben.

Laboratóriumi gyorsteszt nem áll rendelkezésre, az állat vizeletéből esetenként kimutathatóak a baktériumok, illetve több alkalommal vett vérminták vizsgálatával lehet következtetni a fertőzésre.

Az időben megkezdett hatékony antibiotikum kúra életmentő lehet, de még ebben azt esetben is rendszerint szükség van a beteg kutya kórházi, intenzív ápolására. Az antibiotikumok adagolását a betegség lezajlása után akár hetekig szükséges folytatni annak érdekében, hogy az összes baktérium elpusztuljon a szervezetben, és a kutya ne váljon tünetmentes hordozóvá.

Kombinált oltással megelőzhető a baj!
A kialakuló immunitás nem tart hosszú ideig, így feltétlenül indokolt Kedvencünk évenkénti ismételt oltása.

A fertőzést az ember is elkaphatja akár beteg kutyától, de pl. rágcsáló vizelettel szennyezett élelmiszer, ivóvíz kapcsán is.

Így a leptospirózis elleni védekezés nemcsak négylábú Barátunk szempontjából, hanem saját egészségünk megóvása érdekében is fontos!!!

Veszettség

 

A veszettség (Rabies lyssa) egy vírus okozta fertőző betegség, ami agy- és gerincvelőgyulladást okoz emlősökben, mivel az idegsejtekben nagymértékben képes elszaporodni.

A veszett állat harapása útján kerül a vírus a szervezetbe. A lappangási időt befolyásolja a harapás központi idegrendszertől való távolsága és a megharapott testrész idegekkel való ellátottsága, mivel a vírus az idegpályákon halad (kb. 3 mm/óra sebességgel) a központi idegrendszer felé.

Az első szakaszban megváltozik az állat viselkedése, élénk, játékos, örökmozgó kutya csendesebb, zárkózottabb, kedvetlenebb lesz, a kiegyensúlyozott, nyugodt kutya pedig nyugtalanabb, ingerlékenyebb, idegen személy vagy állat közelében támadóbb, a simogató kéz felé kap. A megszokott táplálékát visszautasítja, emészthetetlen anyagokat viszont mohón felfal. Gyakori a fokozott nemi ingerlékenység és az, hogy a harapás helyét harapdálja, szinte szétmarcangolja az állat.

A második szakaszban növekszik a reflexingerlékenység, az állat sokkal nyugtalanabb, idegesebb, ez az idegesség a dühöngésig fokozódik. A kutya széttépi az útjába kerülő tárgyakat, támad, ha láncon vagy pórázon van, attól mindenáron igyekszik megszabadulni, ha ketrecbe teszik, annak rácsait rohamszerűen harapdálja. Felismerhetők a „tudatzavar” jelei, hiszen olyan eszközökbe, tárgyakba is beleharap, melyek fájdalmat okoznak neki, máskor úgy tesz, mintha legyek után kapkodna. Ekkor már mutatkoznak a különböző bénulások: kancsalság (szemizom bénulás), nyelési nehézségek (garatizom bénulás), az ugatás megváltozása (gége bénulás), bőséges nyálcsorgás (nyelvizom bénulás).

A harmadik szakaszra már a teljes tompultság és a bénulások fokozódása a jellemző. A száj nyitott, az állkapocs lóg, a bénult nyelv előesik, majd a bénulások átterjednek a törzs és a végtagok izmaira is, végül az állat teljes mozdulatlanságra ítélve a betegség 5-8., ritkábban a 12-15. napján lesoványodva, a légző-izmok bénulása miatt elpusztul.

Embereknél átlagosan 18-60 nap telik el, mire a kutyáéhoz hasonló három szakaszban a vírus eléri az agyvelőt.

Ha a kutya betöltötte a 3 hónapos kort, KÖTELEZŐ A VESZETTSÉG ELLENI VÉDŐOLTÁS!

 

Corona vírus

 

Az utóbbi években nagyon gyakorivá vált a korona vírus által okozott hasmenés. Elsősorban fiatal és idős állatokat betegít meg.
A fertőzött állat bélsarával üríti a kórokozót. A lappangás idő 12 óra 3 nap között változik. Jellemző tünetek a bágyadtság, étvágytalanság és súlyos, vízszerű hasmenés. A hasmenés következtében az állatok gyorsan kiszáradnak.
Gyógykezelésének nagyon fontos része az infúziós kezelés a keringés támogatására, a kiszáradás megelőzésére. Fontos ezen kívül az antibiotikumos kezelés a bakteriális felülfertőződés elkerülése érdekében.
Megelőzése vakcinázással történik, a kombinált és a veszettség oltási sort követően.
Lyme kór
A Lyme kór a Borrelia burgdorferi által okozott megbetegedés, melyet hazánkban az Ixodes ricinus nevű kullancsfaj terjeszt. Fenntartó gazdái az erdei kisrágcsálók, melyek hosszú ideig hordozhatják a kórokozót, es a rajtuk megtelepedő kullancsok felvehetik. A kutyák fertőződéséhez 24-48 órás vérszívás szükséges, ugyanis a kullancsban a kórokozó ciszta formájában fordul elő és a vérszívást követően ennyi idő szükséges a fertőző formává történő átalakuláshoz.
A lappangási idő 2-5 hónap között változik. Kutyákban a legjellemzőbb tünete a visszatérő sántaság, és a heveny izületgyulladás, melyet láz, bágyadtság kísérhet. Előfordulhatnak továbbá idegrendszeri tünetek is, görcsök,, tompultság, viselkedés változás. A kórokozó károsítja továbbá a vesét is, melynek következtében hányás, fehérje vizelés, étvágytalanság jelentkezhet. A fertőzött kutyák többsége egész életében hordozó marad, ezért is térhetnek vissza időnként a tünetek. A lyme kór embereket is megbetegíthet, azonban fontos tudni, hogy a fertőzött a jelenlegi kutatások szerint nem veszélyes az emberre nézve.
Kimutatása laboratóriumi vizsgálatokkal történik, azonban nagyon nehéz, mivel a fertőzést követően csak 4-6 héttel jelennek meg a kórokozó elleni ellenanyagok az állat vérében. Gyógykezelése antibiotikumos kúrával történik, melyre nagyon gyorsan reagál. A kezelést három héten keresztül folytatni kell.
Megelőzése vakcinázással történik. Az oltás fél éves kor után ajánlott beadni, melyet egy hónap múlva még egy oltás követ, majd évente egyszer ismételni szükséges.
Melyik vakcina jó?
Mindig ez a következő kérdés. Az a vakcina jó, amely megfelelő ellenanyagszintet biztosít a területen leggyakrabban előforduló megbetegedések ellen. Ez lehet, hogy nem a legdrágább, de az is lehet, hogy éppen nem a legolcsóbb vakcina, amelyet az állatorvos fel fog használni. Sokszor a járványhelyzet felülírja a vakcinázási tervet, ilyenkor az állatorvosnak lehetősége van ún. hiperimmun szérumot használni. Kutyák esetében a hiperimmun szérum nagy mennyiségben tartalmazza azoknak a betegségeknek az ellenanyagait, amelyek a leggyakrabban előfordulnak, ezáltan passzívan erősítve a védekezést.
Parvo vírus, szopornyica vírus, leptospira, kennel köhögés
Ezek azok a betegségek, amelyek a fiatal állatoknál gyakran elhullást idézhetnek elő. Ezeket a betegségeket megfelelő módon lehet kezelni ennek a hiperimmun szérumnak a segítségével.
Hiperimmun szérumot mikor lehet adni?
10 napos korától az állatnak már lehet adni hiperimmun szérumot. Nyugodtan alkalmas arra, hogy ha az anya vakcinázása nem megfelelő vagy ismeretlen, akkor megfelelő védettségben részesítsük az állatokat. Sajnos a macskák esetében hiperimmun szérum Magyarországon nem áll rendelkezésre, azonban saját tapasztalat, hogy a forgalomban lévő interferon készítmény fertőző vírus betegségek esetén rendkívül jól használható macskáknál is, ennek költsége azonban magas.
Hányszor kell ismételni a vakcinázást?
A vakcinázások ismétlését, hogy mennyiszer kell adni, ismét a járványhelyzet dönti el. Több vakcina kell egymás után, hogy a megfelelő ellenanyag szint kialakuljon. Járványhelyzetben az ún. szimultán oltásra is mód van, amikor a szérumot és vakcinát egyszerre használják. A macskáknál ez a vakcinázási metodika nem használható.
Mennyit kell várni, hogy biztonságosan közösségbe lehessen vinni a kis állatot?
Természetesen a vakcinázás önmagában nem elegendő. A higiénia rendkívül fontos. Addig, amíg a kis állat a megfelelő vakcinázási soron nem esik át, addig nagy állatokkal, vírushordozó beteg állatokkal nem szabad, hogy érintkezzen. Addig utcára, olyan helyre ahol beteg álltokkal találkozhat, nem szabad hogy kimenjen. Az utolsó beadott szükséges vakcina után általában 10 nappal lehet biztonságosan közösségbe vinni a kis állatot. Ugyan ez érvényes a macskára is. Természetesen minden fölösleges kockázatot kerülni kell: beteg állatokkal való találkozás, felesleges simogatás. Természetesen ez oda-vissza érvényes, hiszen ne feledjük el, hogy nem csak az állat betegíthet meg embert, hanem az ember is meg tud betegíteni állatot, ill. kórokozó szerepet betölthet. Fertőző eredetű betegségek ennek ellenére felléphetnek. Példakén szoktam elmondani, hogy az influenza oltás ellenére is megszoktak az emberek betegedni influenzában. A vakcina az annyit tud tenni, hogy a vad vírus azt a betegség formát nem tudja kiváltani, mint amelyet egy védtelen állatban kiváltana. Ez nem az állatorvos, vagy a vakcina gyártó hibája, ezt a tulajdonosnak tudomásul kell venni. Ráadásul a vírusok nagyon gyakran különböző hatásokra struktúrát válthatnak, megnövekedhet a patogenitásuk, megnövekedhet az ellenálló képességük, járványképet felrúghatják és vakcinázás ellenére betegséget idéznek elő. Az állatorvost fel kell keresni, aki megfelelő tapasztalatával, szakértelmével, tudásával le tudja küzdeni a betegséget.